Honlap neveSzlogen kell ide.
Egy átlagos családban legalább kétnaponta megtelik a szemetesvödör.Ez világviszonyban TÖBB MILLIÓ HULLADÉKOT JELENT ÉVENTE!!!!Ahoz,hogy ne gyüljön össze túl sok szemét,az ember olyan anyagokat talált fel amelyeket újra lehet hasznositani.Használat után összegyüjtik aztán új termékeket gyártanak belőle.
A vas a papir és a vas újrahasznositható anyagok. Jártál már az erdőben?Észrevetted a szemetest?*Gyüjcsetek össze családonként elhasználható papirt mennyi papirt gyüjtöttetek egy hét alatt?Ez csak teszt amiután megvan a dbszám dobják a tega szemetesbe...
Ózonlyuk <img border=0 src=honlapkepek/mikor/otyJliQWQv/nagy/200px_160658main2_ozone_large_350.png border=0>
Keletkezése
Az ózonréteg vastagsága a tengerszintfeletti magasság függvényében. Jól megfigyelhető, hogy a sztratoszféra magasság-tartományában az ózonkoncentráció jelentősen magasabb, mint a troposzférában.Az ózon a Föld légkörében az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) különálló (naszcensz) oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, ultraibolya sugárzás hatására szintén szétbomlik, egy oxigénmolekulára és egy oxigénatomra. Ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget, biztosítva az ózonmennyiség állandóságát. A sértetlen sztratoszférában ez az érték 10 ppm, vagyis minden százezer molekulából egy ózon.Az ózonréteg feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Míg az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb hullámhosszú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 0,95%-át képes elnyelni az ózon. Ez komponensekre bontva a következőket adja: UVC sugárzást teljes mértékben, a kevésbé káros UVB intenzitását nagymértékben, az UVA sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg.
Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne földi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket.Az ózonnak nem csak jótékony, hanem káros hatása is van. A troposzférában (főként földközelben), mint levegőszennyező anyag, üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Emellett a közvetlenül belélegezhető ózon légúti betegségek kialakulását idézheti elő. A sztratoszférában azonban jótékony, hűtő hatást fejt ki, amely az ózonlyuk megjelenésével csökken. Az UNEP eredményei szerint az ózon üvegházhatása kétszeresen felülmúlja a sztratoszférabeli ózon hűtő hatását.[1]Az ózon természetes körülmények között a talaj közeli levegőben csak igen kis mennyiségben fordul elő, hatása káros az élővilágra nézve. A 20. században megtöbbszöröződött talaj közelében található ózon mennyisége. A mért csúcsértékek ötszörösen meghaladták a légköbméterenkénti kb. 70 mikrogrammos természetes csúcsértéket. A talajközeli levegőben lévő ózon a nitrogén-oxidok (NO, NO2), a szén-monoxid (CO) és a reaktív szénhidrogének napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióval képződik.